Joomla Free Template by FatCow Hosting

Tamási Áron életrajza

Tamási Áron kisbirtokos, sokgyermekes székely földművescsalád gyermekeként született 1897. szeptember 20-án Farkaslakán. Apja Tamás Dénes, földműves, anyja Fancsali Márta. Kilencéves korában pisztollyal ellőtte a bal hüvelykujját, ezért a szülők úgy határoztak, hogy taníttatni fogják, mert nem lesz képes elvégezni a gazdasági munkát. 1904-től Farkaslakán járt elemi iskolába. 1910-től a székelyudvarhelyi katolikus főgimnázium tanulója (amit halála után róla neveznek majd el). 1916-ban behívták katonának. 1917-ben hadiérettségit tett Gyulafehérváron, majd 1918-ban karpaszományos őrvezetőként az olasz frontra került.
Ki akart törni az elődök paraszti életformájából, méghozzá nem is a szellemi élet, hanem a városi-polgári életforma felé. Ezért 1918. november 18-án megkezdte jogi tanulmányait a kolozsvári egyetemen, majd 1921-ben, miután lediplomázott, a Kereskedelmi Akadémián tanult tovább, ahol 1922-ben szerzett diplomát. Nevét is ekkoriban változtatta meg Tamás Jánosról Tamási Áronra. Tanulmányai befejeztével banktisztviselőként helyezkedett el előbb Kolozsváron, majd Brassóban.
Az első világháború után családjával együtt a Romániához csatolt Erdélyben maradt, majd 1923 júliusában, huszonhat éves korában kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba, ahol volt alkalmi munkás, majd banktisztviselő is, noha írói karrierje épp ekkoriban kezdett beindulni, Szász Tamás, a pogány című novellájával ekkor nyerte meg a Keleti Újság novellapályázatát. A székely népballadák, népdalok és népi mókák ihlették azokat a novellákat, amelyekből első kötete, a Lélekindulás összeállt. Amerikából küldte haza a kéziratot a kolozsvári kiadóhoz, ahol 1925-ben megjelent. A műre a romániai magyar és a magyarországi irodalom is azonnal felkapta a fejét. 1923-1925 között New Yorkban élt, majd rövid ideig a Chicago melletti Garyben és végül a nyugat-virginiai Welchben. Innét települt haza Kolozsvárra 1926 májusában, hogy aztán rövid időn belül szűkebb hazájában, de Magyarországon is az egyik legnépszerűbb író váljék belőle.
A két háború között gyors egymásutánban jelentek meg novelláskötetei, regényei is, közülük is az elsők között A szűzmáriás királyfi, amit javarészt még Amerikában írt, de csak hazatelepülése után fejezett be. Ezután jött a Címeresek, amelyekben az erdélyi világ feszültségeit rajzolta meg, majd fő műve, az Ábel-trilógia. Előbb az Ábel a rengetegben, majd folytatásai: Ábel az országban és Ábel Amerikában, melyek tartalmát javarészt saját életéből merített.
1926-tól 1944-ig Kolozsvárott élt, ahol az Az Ujság és az Ellenzék munkatársa volt. 1926-ban feleségül vette Haliker Erzsébetet, gyermekük nem született. Az Erdélyi Helikon alapító tagja lett, 1933 májusától külön rovata volt a Brassói Lapokban „Tiszta beszéd” címmel. 1935-ben részt vett az Új Szellemi Front kísérletében. 1936-ban cikksorozatában (Cselekvő ifjúság) az „erdélyi gondolatot” igyekezett megújítani. 1937 októberében a népfrontos Vásárhelyi Találkozó elnöke volt. Ezen időszaka alatt többször is kitüntették a Baumgarten-díjjal (1929, 1930, 1933, 1943), valamint 1940-ben átvehette a Corvin-koszorút is.
1940-ben a második bécsi döntéssel Kolozsvár, illetve Tamási Áron szűkebb otthona is visszakerült Magyarországhoz, amitől kezdve az erdélyi mellett a magyarországi irodalmi életben is aktívan részt vett. 1942 novemberében felszólalt a lillafüredi írótalálkozón. 1943-tól 1949-ig a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. 1944 augusztusában az Erdélyi Magyar Tanács tagjaként a háborúból való kilépést szorgalmazta. 1944-ben feleségével Budapestre költöztek, ahol Bajor Gizi házában vészelték át Budapest ostromát.
A második világháború után (melyben tartalékosként szolgált, ténylegesen azonban sohasem hívták be) Magyarországon maradt, az 1945-ös választások után pedig egyike lett annak a tíz(később tizenkét) kiemelkedő közéleti személyiségnek, akiket az alakuló Nemzetgyűlés külön törvény alapján meghívott képviselőnek a parlamentbe. A felkérést elfogadta, egyidejűleg a Nemzeti Parasztpárt színeiben a fővárosi törvényhatósági bizottság tagja is lett. Képviselősége alatt kétszer is felajánlották neki a vallás- és közoktatásügyi tárcát, de mindkétszer elutasította azt. Mandátuma lejárta után, mivel a törvényt, ami alapján behívták, eltörölték és az 1947-es választásokon nem indult, politikai karrierje be is fejeződött. A Parasztpárton belül mindvégig Kovács Imre irányvonalával szimpatizált.
1949 és 1953 között kiszorították az irodalmi életből, egyúttal akadémiai levelező tagságától is megfosztották; ekkoriban leginkább jeleneteket, bábjátékokat, verses önéletrajzot írt. A Sztálin halála utáni enyhülés jegyében 1954-től a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja lett, és megjelenhettek cikkei, elbeszélései is, valamint kitüntették a Kossuth-díjjal is. 1956 szeptemberétől 1957 áprilisáig a Magyar Írók Szövetségének társelnöke volt.
1956. október 31-én a Petőfi Párt Irányító Testületének tagjává választották. Tamási fogalmazta a december 28-án, az írószövetség köz

Bibliográfia

A bibliográfiát összeállította Ugrin Aranka és a DIA.

[A szerkesztő jegyzete: Tamási Áron műveinek, illetve az azokról írott könyveknek, cikkeknek a bibliográfiája nem teljes. Annak elkészítése hosszú kutatást igényel. Az érdeklődőnek azonban mégis nagy terjedelmű bibliográfiával szolgálhatunk. 1970-ig A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1905–1945. Személyi rész II. című munka (szerkesztette Vargha Kálmán és V. Windisch Éva, készült az MTA Irodalomtudomány Intézetében, megjelentette az Akadémiai Kiadó, Bp. 1989.) adatait használtam fel, illetve egészítettem ki. 1970-től napjainkig az Országos Széchényi Könyvtár kiadványaira és katalógusaira támaszkodtam. A rádiófelvételek összeállításakor a Magyar Rádió Rt. Archívuma, a televíziós műsorok feldolgozásakor pedig a Magyar Televízió Rt. és a Duna Televízió Rt. Archívuma adatbázisaira támaszkodhattam. Köszönöm mindenki segítségét. (U. A.)]

A határon túl megjelenő folyóiratok bibliográfiája a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült 2009-ben.

Önálló kötetek

Lélekindulás. Novellák. Kolozsvár. 1925. Fraternitás, 183 p.
Szűzmáriás királyfi. Regény. 1–2. Kolozsvár. 1928. Erdélyi Szépmíves Céh.
Erdélyi csillagok. Elbeszélések. Kolozsvár. 1929. Minerva, 125 p.
Hajnali madár. Novellák. Bp. 1929. Athenaeum, 162 p.
Czímeresek. Regény. Kolozsvár. 1931. A Szerző, 324 p. = 2. kiad: 1945. = 3. kiad: 1959. = 4. kiad: 1964.
Helytelen világ. Novellák. Kolozsvár. 1931. Erdélyi Szépmíves Céh, 147 p.
Ábel a rengetegben. Regény. Kolozsvár. 1932. Erdélyi Szépmíves Céh, 191 p. = 2. kiad: 1944. = 3. kiad: 1946. = 4. kiad: 1953. = 5. kiad: 1955. = 6. kiad: 1957. = 7. kiad: 1966.
Ábel Amerikában. Regény. Kolozsvár. 1934. Erdélyi Szépmíves Céh, 248 p. = 2. kiad: 1935. = 3. kiad: 1957.
Ábel az országban. Regény. Kolozsvár. 1934. Erdélyi Szépmíves Céh, 210 p. = 2. kiad: 1943.
Énekes madár. Székely népi játék három felvonásban. Bp. 1934. Kazinczy, 96 p.
Jégtörő Mátyás. Regény. Kolozsvár. 1935. Erdélyi Szépmíves Céh, 188 p. = 2. kiad: 1936. = 3. kiad: 1943.
Rügyek és reménység. Elbeszélések. Bp. [1935] Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete, 277 p. = 2. kiad: 1941.
Ragyog egy csillag. Regény. Kolozsvár. 1938. Erdélyi Szépmíves Céh, 233 p. = 2. kiad: 1940. = 3. kiad: 1941. = 4. kiad: 1942.
Virágveszedelem. Elbeszélések. Bp. 1938. Révai, 254 p. = 2. kiad: 1942.
Szülőföldem. Hazai tudósítás. Bp. 1939. Révai, 211 p. = 2. kiad: 1944.
Három játék. (Énekes madár. – Tündöklő Jeromos. [Első kiadás.] – Vitéz lélek. [Első kiadás.]) Bp. 1941. Révai, 269 p. = 2. kiad: 1944.
Magyari rózsafa. Regény. Kolozsvár. 1941. Erdélyi Szépmíves Céh, 194 p. = 2. kiad: 1944.
Csalóka szivárvány. Színmű. Bp. 1942. Révai, 146 p.
T. Á. összes novellái. Bp. 1942. Révai, 926 p.
Téli verőfény. Elbeszélések. Kolozsvár. 1942. Erdélyi Szépmíves Céh, 200 p.
Virrasztás. Tanulmányok. Bp. 1943. Révai, 457 p.
A legényfa kivirágzik. Válogatott elbeszélések. Bp. [1945.] Misztótfalusi Közművelődési Szövetkezet, 62 p.
Szivbéli barátok. Ifjúsági regény. Bp. 1946. Révai, 125 p.
Hullámzó vőlegény. Színpadi játék. Bp. 1947. Révai, 160 p.
Zöld ág. Regény. Bp. 1948. Révai, 201 p.
Kikelet. Válogatott elbeszélések. Bp. 1949. Révai Könyvkiadó Nemzeti Vállalat, 366 p.
Bor és víz. Szüreti játék. Bp. 1951. Népművészeti Intézet, 18 p.
Tamási Áron: Búbos vitéz. Mesejáték. –Kiss Károly –Lakatos István: Kocsis László Egerben. Bábjáték. Bp. 1952. Művelt Nép, 114 p.
Kossuth nevében. Toborzási jelenet. Bp. 1952. Művelt Nép, 27 p.
Bölcső és bagoly. Regényes önéletrajz. Bp. 1953. Szépirodalmi, 208 p. = 2. kiad: 1954. = 3. kiad: 1957.
Hazai tükör. Krónika, 1832–1853. Bp. 1953. Ifjúsági, 280 p. = 2. kiad: 1954. = 3. kiad: 1957.
Szegénység szárnyai. Félszáz elbeszélés. Bp. 1954. Szépirodalmi, 425 p. = 2. kiad: 1956.
Kakasok az Édenben. Két színpadi játék. (Énekes madár. – Ördögölő Józsiás. [Első kiadás.]) Bp. 1956. Szépirodalmi, 214 p.
Jégtörő Mátyás. – Ragyog egy csillag. Regények. Bp. 1957. Szépirodalmi, 469 p. = 2. kiad: 1965.
Elvadult Paradicsom. Összegyűjtött novellák 1922–1936. Bp. 1958. Szépirodalmi, 643 p.
Világ és holdvilág. Összegyűjtött novellák 1936–1957. Bp. 1958. Szépirodalmi, 511 p.
Ábel. Trilógia. (Ábel a rengetegben. – Ábel az országban. – Ábel Amerikában.) 1–3. Bp. 1960. Szépirodalmi, 260 + 246 + 285 p. = 1967. 715 p. (T. Á. válogatott művei.) = Ábel-trilógia. Bukarest. 1973. Kriterion, 670 p.
Szirom és boly. Magyar rege. Bp. 1960. Szépirodalmi, 211 p. = 2. kiad.: 1962.
Játszi remény. Új novellák és a Zöld ág költői elbeszélés. Bp. 1961. Szépirodalmi, 375 p.
Akaratos népség. Színpadi művek. 1–2. (1. köt.: Énekes madár. – Tündöklő Jeromos. – Vitéz lélek. – Csalóka szivárvány. 2. köt.: Hullámzó vőlegény. – Ördögölő Józsiás. – Hegyi patak. [1. kiad.]. – Boldog nyárfalevél. [1. kiad.]) Bp. 1962. 371 + 424 p.
Hétszínű virág. Novellák 1923–1963. Bp. 1963. Magvető, 516 p.
Világló éjszaka. Novellák. Bp. 1966. Magvető, 502 p.
Czímeresek. Regényes korrajz. Bp. 1967. 492 p. (T. Á. válogatott művei.)
Jégtörő Mátyás. – Ragyog egy csillag. Bp. 1967. 425 p. (T. Á. válogatott művei.)
T. Á. összegyűjtött novellái. 1–2. Bp. 1967. 608 + 752 p. (T. Á. válogatott művei.)
T. Á. válogatott művei 1–2. Vál., sajtó alá rend. és jegyz. Féja Géza. (1. köt.: Ábel a rengetegben. – Ábel az országban. – Ábel Amerikában. [Regénytrilógia.] – Jégtörő Mátyás. [Regény.] – 2. köt.: Válogatott novellák. – Énekes madár. – Csalóka szivárvány. [Színművek.] – Bölcső és Bagoly. [Regény.]) Bp. 1974. Szépirodalmi, 828 + 731 p. (Magyar Remekírók.)
Akaratos népség. Színművek. 1–2. (Énekes madár. – Tündöklő Jeromos. – Vitéz lélek. – Csalóka szivárvány. – Hullámzó vőlegény. – Ördögölő Józsiás. – Hegyi patak. – Boldog nyárfalevél.) Bp. 1975. Szépirodalmi, 365 + 412 p.
A bölcső és környéke. Bukarest. 1976. Kriterion, 347 p. (Romániai Magyar Írók.)
Ábel. (Ábel a rengetegben. – Ábel az országban. – Ábel Amerikában.) Regénytrilógia. Utószó: Féja Géza. Bp. 1977. Szépirodalmi, 672 +[4] p. (Magyar Elbeszélők.)
T. Á. válogatott művei 3. (Ősvigasztalás. – Színpadi művek: Székely fás. – Néppártiak. – Görgeteg. – Bor és víz. – Búbos vitéz. – Bujdosó lány. – Szegény ördög. – Tűzálló Pál.) Vál., jegyz., utószó: Balázs Ádám. Bp. 1978. Szépirodalmi. 289 p.
T. Á. összes novellái 1–2. Szerk., szöveggond.: Z. Szalai Sándor. Bp. 1979. Szépirodalmi, 608 + 592 p. = 2. kiad.: Bp. 1982. Szépirodalmi, 606 + 591 p.
Ábel. Regénytrilógia. Bp. 1980. Szépirodalmi, 675 p.
Zeng a magosság. Válogatott novellák. (1. köt.: 1925–1935. 2. köt.: 1936–1966.) Bukarest. 1980. Kriterion, 461 + 436 p. (Romániai Magyar Írók.)
Tiszta beszéd. Publicisztikai írások 1923–1940. Összegyűjt. és utószó: Bernáth Ernő. Jegyz.: Dávid Gyula. Bukarest. 1981. Kriterion, 463 p.
Jégtörő gondolatok. Útirajzok, esszék. 1–2. Összeáll., jegyz.: Tamási Ágota, Z. Szalai Sándor. Bev.: Z. Szalai Sándor. Bp. 1982. Szépirodalmi, 448 + 460+[2]. p.
Ragyog egy csillag. Regény. Bev., függeléket összeáll.: Izsák József. Kolozsvár. 1982. Dacia, 264 p.
Ábel. Regénytrilógia. Szöveggond.: Z. Szalai Sándor. Bp. 1984. Szépirodalmi, 564 p.
Bölcső és Bagoly. Regényes életrajz. Szöveggond., utószó: Z. Szalai Sándor. Bp. 1984. Szépirodalmi, 223 p. (Olcsó Könyvtár.) = 3., jav. kiad.: Szöveggond., utószó: Z. Szalai Sándor. Bp. 1988. Szépirodalmi, 230 p. (Olcsó Könyvtár.)
Ábel a rengetegben. Bev., a függeléket összeáll.: Izsák József. Kolozsvár. 1985. Dacia, 272 p.
Szólít a szülőföld. Önéletrajzi regények. (Bölcső és Bagoly. – Hazai tükör. – Vadrózsa ága.) Szöveggond., bev.: Z. Szalai Sándor. Illés Endre Egy jégtörő szellem c. esszéjével. Bp. 1985. Szépirodalmi, 609 p.
Tündöklő Jeromos. Színpadi játékok. 1. köt.: 1924–1944. Bev., jegyz.: Salamon András. Bukarest. 1985. Kriterion, 480 p.
Ördögölő Józsiás. Színpadi játékok. 2. köt.: 1944–1966. Bev., jegyz.: Salamon András. Bukarest. 1986. Kriterion, 388 p.
Jégtörő Mátyás. Regények. (Jégtörő Mátyás. – Ragyog egy csillag.) Szöveggond., bev.: Z. Szalai Sándor. Bp. 1986. Szépirodalmi, 363 p.
Szülőföldem. Regény. Bev.: Szöllősy Árpád. Riehen. 1986. Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, 211 +[14] p. [A Kolozsvárott, 1940-ben az Erdélyi Szépmíves Céh által kiadott mű fotomechanikai utánnyomása.]
T. Á. színjátékai. 1. köt.: 1924–1942. Szöveggond., bev.: Z. Szalai Sándor. A függeléket összeáll., jegyz.: Ablonczy László. Bp. 1987. Szépirodalmi, 556 p.
T. Á. színjátékai. 2. köt.: 1943–1966. Szöveggond., bev.: Z. Szalai Sándor. Jegyz.: Z. Szalai Sándor, Ablonczy László. Bp. 1988. Szépirodalmi, 677 p.
Ábel a rengetegben. Regény. Utószó: Hornyik Miklós. Újvidék. 1988. Tankönyvkiadó Intézet, 190 p. (Házi olvasmány 7.)
Szűzmáriás királyfi. – Zöld ág. Regények. Sajtó alá rend., utószó: Z. Szalai Sándor. Kós Károly illusztrációival. Bp. 1989. Szépirodalmi, 444 p.
Szülőföldem. Lírai szociográfia. Sajtó alá rend., utószó: Z. Szalai Sándor. Bp. 1990. Szépirodalmi, 248 p.
„Édes Madaram.” Sorok Ágotának. T. Á. naplója 1965. XII. 24. – 1966. III. 28. Szerk.: Ugrin Aranka. 1997. Tamási Áron Alapítvány, 86 p.
Aranyos tekergők. Elfeledett írások. Szerk.: Urbán V. László. 1998. Kertek 2000, 298 p.
Bölcső és Bagoly. – Vadrózsa ága. Önéletrajzi regények. Utószó: Domokos Mátyás. Bp. 1999. Osiris, 221 p. (Millenniumi Könyvtár.)
Magyari rózsafa. Utószó: Bertha Zoltán. 2000. Kairosz, 217 p.
Szűzmáriás királyfi. – Zöld ág. Regények. Bp. 2000. Püski, 543 p.
Gondolat és árvaság. Esszék, cikkek, útirajzok, riportok. 1. köt.: 1923–1935. Szerk., jegyz.: Nagy Pál. Bp. 2000. Új Palatinus, 543 p.
Szellemi őrség. Esszék, cikkek, útirajzok. 2. köt.: 1936–1965. Szerk., jegyz.: Nagy Pál. Bp. 2001. Új Palatinus, 626 p.
Szívbéli barátok. Ifjúsági regény. 2002. Kairosz, 139 p.
Emberi szavak. Beszélgetések, vallomások, naplójegyzetek. Szerk., jegyz.: Nagy Pál. Bp. 2003. Új Palatinus, 459 p.
Jégtörő Mátyás. Regény. 2006. Ciceró, 160 p.
Szűzmáriás királyfi. Regény. Bp. 2006. Új Palatinus.
Ragyog egy csillag. Regények. (Jégtörő Mátyás. – Ragyog egy csillag.) 2007. Ciceró, 200 p.


Periodikumokban, antológiákban, alkalmi kiadványokban megjelent művek (Helikon, Igaz Szó, Korunk, Napsugár, Utunk)

Urak és parasztok. Korunk, 1930. márc. 86. p.
Szeder és Butyka. Korunk, 1931. febr. 88. p.
Úri gesztus. Korunk, 1931. okt. 686. p.
Bomba. Korunk, 1932. ápr. 272. p.
Jégtörő Mátyás. Részlet. Korunk, 1936. febr. 162. p.
Tíz nap Szlovenszkón. Korunk, 1938. jan. 53. p.
Vitéz apám. Regényrészlet. Korunk, 1938. márc. 204. p.
A bölcső és a környéke. Képek egy mai székely falu életéből. Korunk, 1938. jún. 489. p.
Udvarhelyi csárdában. Regényrészlet. Korunk, 1938. dec. 1009. p.
Ördögűző Józsiás. Igaz Szó, 1956/9. 1251. p.
Ördögűző Józsiás. Igaz Szó, 1956/10. 1411. p.
Harmat és vér. Utunk, 1956/42. (okt. 19.) 3. p.
Néhány szerzői megjegyzés az Énekes madár rendezésének dolgában. (A Jókai Színház számára, 1956.) Művelődés, 1968/5. 51–53. p.
Kovács József: T. Á. amerikai novellája. („Báts Eszter, mi lettél?” Vasárnapi Újság [Kolozsvár], 1924. aug. 10. 11–13. p.) Új Írás, 1970/10. 51–56. p.
Ősvígasztalás. Részlet. Igaz Szó, 1971/6. 822. p.
Tompa Lászlónál. Igaz Szó, 1972/6. 791. p.
Ünnepi üzenet. Igaz Szó, 1972/9. 371. p.
Barangolás Illyés Gyulával Erdélyben. Igaz Szó, 1972/10. 553. p.
Tamási Áron levelei Jancsó Bélához. Utunk, 1972/50. (dec. 15.) 6. p.
Simon István: T. Á. Ősvigasztalása elé. (T. Á. 1924-ben írott drámájának szövegközlése.) Tiszatáj, 1973/5. 3–25. p.; 1973/6. 24–48. p.
Így indult a Helikon. Tamási Áron: Vadrózsa ága. Utunk, 1976/29. (júl. 16.) 4. p.
Nyolcvan éve született Tamási Áron. Levél Amerikából. Igaz Szó, 1977/9. 292. p.
Egy-két gondolat a filmről. Magyar Nemzet, 1977. szept. 18. 9. p.
Gábor Áron rézágyúi. Vázlatos terv egy Gábor Áronról készülő regényről. Új Tükör, 1977/338. 23. p.
Ablonczy László: T. Á. a tengeren túl. Írások Amerikából. (Székelyek közt Amerikában. – Két kicsi magyar.) Tiszatáj, 1979/9. 9–17. p.
Balázs Ádám: T. Á. ismeretlen mesejátéka.(Szüntelen király.) Forrás, 1981/11. 3–13. p.
Szép Domokos Anna. Novella. Bemutatja: Major Ottó. Új Tükör, 1981/52. 12–13. p.
Játék és vér. Elbeszélés. (Magyar Hírlap, 1932.) Közli: Bálint István. Confessio, 1982/1. 92–96. p.
Vázlat egy bábjáték meséjéről. (Tündöklő Jeromos.) Közli: Ablonczy László. Film Színház Muzsika, 1986/21. 10. p.
T. Á. hagyatékából: Eljegyzés, Őszi csillagok, Egy „Ballett pantomime” meséjének vázlata. Ablonczy László utószavával. Alföld, 1987/9. 31–41. p.
Tüskés Tibor: „Szeretem ezt a földet…” (T. Á.: Szász Tamás, a pogány.) Holnap, 1991/5. 5–6. p.
Barátom, a medve. Nyári Napsugár, 1992. 24. p.
A faluban, ahol születtem. Hunnia, 1993/44. 3–4. p.
Tüzet vegyenek. Helikon, 1994/2. 11. p.
Ördögváltozás Csíkban. Helikon, 1994/2. 14. p.
Tímár Máté: T. Á. naplói és emlékeim tükrében. (Szövegközléssel.)= T. Á. emlékkönyv. Bp. 1997. 55–90. p.
Tamási Áron levele Sütő Andráshoz. Helikon, 2007/6. 19. p.


Dokumentumok

Napló, 1956–1957. Közli: Ugrin Aranka. Hitel, 1997/10. 3–13. p.
„Édes Madaram.” Sorok Ágotának. Bp. 1997.
T. Á. végrendelete. Művelődés, 1997/11. 10. p.
Tamási Áronné végrendelete. Művelődés, 1997/11. 13–15. p.
Tamási Áronné levele a székelyudvarhelyi T. Á. Gimnáziumnak. Művelődés, 1997/11. 15. p.
Titokvédelmi nyilatkozat. (A Tamási Áron Alapítvány kuratóriumának nyilatkozata a szerzői jogokról.) Művelődés, 1997/11. 16. p.


Levelezés

Jancsó Elemér: T. Á. levelei Jancsó Bélához. (6 levél.) Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények (Kolozsvár), 1968. 321–329. p.
Abafáy Gusztáv: Irodalmi levezések. (T. Á. levele Varró Dezsőhöz.) Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények (Kolozsvár), 1969. 350–353. p.
Levelesláda. (Többek között T. Á. levele Szabédi Lászlóhoz.) Igaz Szó, 1969. 552–558. p.
Jancsó Elemér: T. Á. levelei Jancsó Bélához, Jancsó Elemérhez és Kuncz Aladárhoz. (T. Á. 5 levele.) Igaz Szó, 1969. 595–601. p.
Kicsi Antal: T. Á. levelei Sényi Lászlóhoz. (4 levél.)Igaz Szó, 1969. 765–769. p.
Levelesláda. (Többek között T. Á. levele Molter Károlyhoz.) Igaz Szó, 1969. 819–829. p.
Kacsó Sándor: Irodalmi levelezés. (Többek között T. Á. 5 levele K. S.-hoz.) Igaz Szó, 1969. 910–927. p.
Molnár Jenő: T. Á. leveleiből. Megyei Tükör (Sepsiszentgyörgy), 1969/103.; 1970/119., 170/121.
Virág István: A Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság történetéhez. (Többek között T. Á. levele Sényi Lászlóhoz.) Vörös Zászló (Marosvásárhely), 1970/79.
Nagy V. István: T. Á. levele Amerikából. (Ágnes húgához és sógorához, New York, 1923.) Korunk, 1971/5. 799–800. p.
Jaklovszky Alfonz: Ábel Amerikáról. (T. Á. egy eddig közlésre nem került levele. A címzett T. Á. tanára.) Igaz Szó, 1971/8. 279–282. p.
Mikó Imre: T. Á. levelei Jancsó Bélához. (Négy levél, 1923–1927.) Utunk, 1972/50. 6–7. p.
Áron Amerikában. Ízelítő a Molnár Jenőhöz írott levelekből. Közli és bev.: Bata Imre. Alföld, 1974/12. 43–46. p.
Illés Endre: Test és lélek. (T. Á. leveleiből.) Tiszatáj, 1975/1. 42–71. p. = I. E.: A só íze. Emlékek, dokumentumok 1940–1966. 1976. 377–446. p.
T. Á. levelei Babits Mihályhoz. (1928–1930.) Közli: Gál István. Alföld, 1976/9. 54–57. p.
Szabó Pál levele T. Á-hoz. „…nehéz embernek lenni”. (T. Á. Hegyi patak c. színművéről, 1958.) Közli: A. L. (Ablonczy László.) Alföld, 1976/12. 79–80. p.
Juhász Béla: T. Á. levelei Molnár Jenőhöz. (Öt levél 1922–23-ból.) A jegyzeteket készítette: M. J. Alföld, 1977/9. 71–75. p.
T. Á.: Levél Amerikából. (T. Á. levele szüleihez, 1926.) Közli és jegyz.: Tamási Gáspár. Igaz Szó, 1977/9. 292–293. p.
Szirmai Endre: A Reményi-hagyaték. Levelek Reményi Józsefnek Amerikába. (Kosztolányi Dezső és T. Á. levelei, 1920–1948.) Új Látóhatár, 1978/1–2. 130–137. p.
T. Á. amerikai leveleiből. (Három levél, 1924. jan. 26., ápr. 15., okt. 6.) Közli: Molnár Jenő. Napjaink, 1978/10–11. 52–55. p.
T. Á. amerikai levelei. (Három levél, 1924. ápr. 15., aug. 12., okt. 6.) Közli: Molnár Jenő. Forrás, 1978/4. 77–86. p.
Benedek Elek levelesládájából. T. Á. levelei Amerikából. (1923–1925.) Új Írás, 1979/6. 85–89. p.
T. Á. levelei Molnár Jenőhöz. (Tíz levél, 1922–1929.) Közli: Molnár Jenő. Irodalomtörténet, 1980/1. 187–216. p.
T. Á.: A székely legény levele Amerikából. (Három levél New Yorkból. 1923, 1924.) Magyar Nemzet, 1980. ápr. 4. 12. p.; ápr. 20. 12. p.
Ritoók János: Kettős tükör.A magyar–szász együttélés múltjából és a két világháború közötti irodalmi kapcsolatok történetéből. (T. Á. levelezése is.) Bukarest. 1980. Kriterion, 255 +[4] p.
T. Á. levelei. (Három levél Kovács Györgynek 1937–1941 között.) Igaz Szó, 1981/4. 308–309. p.
T. Á.: Levél. (Illyés Gyulának, 1941-ből.) = Illyés Gyula emlékkönyv. Bp. 1984. 105–106. p.
„Kedvvel csináltam…” Az Énekes madár születéséről. (T. Á. levele, d. n.) Közli Ablonczy [László]. Film Színház Muzsika, 1987/16. 7. p.
Lisztóczky László: Emlékeim T. Á.-ról. (1962-ből.) Hevesi Szemle (Eger), 1988/5. 35–36. p.
T. Á. levele Kállai Gyulához. (1958-ban.) Válasz Évkönyv, 1989/2. 253–256. p.
T. Á. levelesládájából. (T. Á. levele öccséhez, 1953.) Közli: Bán Péter. Művelődés, 1997. szeptember 20. 5. p.
Zeng a magosság. In memoriam T. Á. (T. Á. levelei 21–53. p.) Vál., szerk., összeáll.: Tamás Menyhért. 1997.
T. Á. családi levelezéséből. Közli: Nagy Pál. Látó, 2004/3. 83–104. p.
Sipos Ferenc: Itthon – Farkaslakán. (T. Á. családjához írt levelei is.) Gyergyószentmiklós, 2004. 68 p. (Ism.: Nagy Pál. Hargita Népe, 2004. június 11.)


Portrék , visszaemlékezések, dokumentum- és riportfilmek

A Viharsarok írója. Féja Géza-portré. (A filmben Féja Géza T. Á.-ra is emlékezik.) 1971. 35 perc. Rendezte: Oláh Gábor.
Tamási Áron. Portréfilm. Sorozatcím: Magyar remekírók. (Féja Géza, Illés Endre és Nagy László visszaemlékezése T. Á.-ra.) 1974. Rendezte: Szemes Mihály.
Tamási Áronról. Sorozatcím: Krétarajz. (Illés Endre műsorában részletek láthatók T. Á. műveiből.) 1974. 84 perc. Rendezte: Lengyel György.
„Induljatok el az anyanyelv ösvényein…” Beszélgetés Sütő Andrással. (Sütő András a pályakezdésről, az út és saját hangjának megtalálásáról, a nagy elődökről: Mikszáthról és T. Á.-ról.) 1980.
Látogatóban Illés Endrénél. Sorozatcím: Szép Szó. (A portréfilmben Illés Endre T. Á.-ra is emlékezik.) 1981. Rendezte: Babiczky László.
Stúdió ’83. (Benne: színházi évadnyitás Debrecenben. T. Á. Ördögölő Józsiás című drámájának bemutatója.) 1983. 60 perc. Rendezte: Soós Árpád.
Stúdió ’85. (Benne: T. Á. Tündöklő Jeromos című drámájának bemutatója Veszprémben. Beszélgetés a darab rendezőjével.) 1985. 63 perc. Rendezte: Antók Csaba.
Stúdió ’87. (Benne: új bemutató Egerben a Líceum udvarában. Beszélgetés T. Á. Énekes madár című népi játékának rendezőjével, Gali Lászlóval, a Gárdonyi Géza Színház igazgatójával.) 1987. 61 perc. Rendezte: Koós György.
Tamási Áron – Kányádi Sándor. Sorozatcím: Új cim-cim. (A műsor első részében T. Á. Ábel című regényéről.) 1988. 20 perc. Rendezte: Kardos Ferenc.
Nagycsütörtök. Dokumentumfilm az Erdélyi Helikonról. (A műsorban elhangzik a Hősökhöz, nehéz időben című írás, melyet Marosvásárhelyen, 1937. október 4-én a Vásárhelyi Találkozó elnöki megnyitójaként olvasott fel T. Á.) 1990. 57 perc. Rendezte: Czigány Zoltán.
Főhajtás a Gordon lábánál. (Megemlékezés T. Á. halálának 25. évfordulóján, 1991. május 20-án Farkaslakán.) 1993. 21 perc. Rendezte: Czigány Zoltán.
Tamási testvéreinél. Dokumentumfilm. 1991. Rendezte: Czigány Zoltán.
Stúdió ’93. (Benne: T. Á. Hegyi patak című drámájáról.) 1993. 49 perc. Rendezte: Vitray Tamás.
Ábel és Bolha. (Találkozás Ilyés Leventével, az Ábel a rengetegben című film szereplőjével. Bolha szóvivője: Bagyura János, a kutya gondozója.) Dokumentumfilm. 1994. 15 perc. Szerk.: Ugrin Aranka. Rendezte: Szegezdy János.
Az anyaváros: Székelyudvarhely. Dokumentumfilm. Dávid Gyula Tamási Áronról. (T. Á. és kortársai műveinek idézésével, valamint korabeli fényképek, képeslapok segítségével jelenik meg Székelyudvarhely.) 1994. 40 perc. Szerk.: Ugrin Aranka. Rendezte: Czigány Zoltán.
Az Erdélyi Helikon. Sorozatcím: MC – Magyarok Cselekedetei 110. (A műsorban elhangzik T. Á. levelének részlete, melyet Jancsó Bélának írt New Yorkban, 1926. március 26-án.) 1996. 5 perc. Rendezte: Czigány Zoltán.
„Ha igazság, harmatozzék”. Vallomások Tamási Áronról. 1997. 55 perc. Szerk.: Pálfy G. István. Rendezte: Hevér Zoltán.
„Jussomat ne vitassátok”. (Riportfilm a Farkaslakán rendezett centenáriumi ünnepségekről.) 1997. 17 perc. Rendezte: Dér András.
Körző 18. Magazin. (A műsorban beszámoló Sepsiszentgyörgyről a T. Á.-centenárium kapcsán.) 1997. 49 perc. Rendezte: Szántó Ferenc.
Száz éve született Tamási Áron. Tudósítás Farkaslakáról. 1997. 10 perc. Szerk.: Domokos László, Ugrin Aranka. Rendezte: Dér András.
Válogatás a határon túli magyar televíziók műsoraiból. Sorozatcím: Palackposta. (A műsorban beszámoló a Farkaslakán rendezett centenáriumi ünnepségről.) 1997. 30 perc. Rendezte: Varga Zs. Csaba.